További információ, tanácsadás, képzés és megrendelés a szerzönél: bognargusztav@vipmail.hu

 

 

Dr. Bognár Gusztáv

 

RKM: Általános leírás

 

 

 

A Rendszerdinamikai Konzultációs Makett emberi kapcsolatok hálózatának, rendszerének képszerű ábrázolására szolgál, egy adott személy szemszögéből.

 

A képszerű megjelenítés célja, hogy a Referens személy /R/ áttekintse a kölcsönös viszonyulásoknak azt a rendszerét, amelyben, mint családtag, munkatárs, barát stb., vagy mint hivatását gyakorló szakember részt vesz. Az ábrázolás révén megfogalmazhatóvá válnak azok az információk, amelyek a kapcsolati rendszer összefüggéseire, működésére, dinamikájára vonatkoznak, de mindeddig többé- kevésbé rejtve maradtak, mert tárgyuk szóban nehezen közelíthető meg, vagy, mert „küszöb alatti ingerek” halmazából áll össze, esetleg, mert R saját részvétele nehezítette meg a rálátást.

 

Az előhívott információk birtokában R pontosabb előrejelzést tud adni a kapcsolatok lehetséges változásairól, illetve e prognózisnak megfelelően megtervezheti azt, hogy ő maga hogyan képes elősegíteni a kívánt átalakulást.

 

Az RKM egyfajta szemléltető eszköz, amelyet bárki saját maga, önállóan is használhat arra, hogy az újszerű, sűrített megjelenítés eszközével élve „szemlét tartson” legfontosabb kapcsolatai felett. Konzultációs makettnek mégis azért nevezzük, mert előnyös tulajdonságait leginkább egy irányított beszélgetés – konzultáció – keretében lehet kiaknázni.

 

A beszélgetés folyhat négyszemközti helyzetben vagy csoportban, lehet egyszeri, eseti konzultáció, vagy illeszkedhet terápiás folyamatba, önismereti munkába, illetve a szakmai felügyelet hierarchikusan szervezett / szupervíziós / és szimmetrikus / intervíziós /  rendszerébe egyaránt.

 

Bármelyik formában zajlik a konzultáció, lesz egy valaki, aki a beszélgetés vezetéséért felelős – a továbbiakban ezt a személyt nevezzük Konzultánsnak /K/.

 

 

Az ábrázolandó rendszer

 

Az RKM segítségével 3-16 fős kapcsolati hálózatok megjelenítésére van mód, vagyis ilyen létszámhatárok között célszerű alkalmazni a makettet, mert a kialakított látvány ekkor adja a legtöbb információt.

 

Az 1. Sz. ábra szemlélteti, hogy az RKM alkalmazása szempontjából hogyan különíthetjük el az ábrázolandó rendszerek egyes típusait.

 

Közvetve képviselt személyközi rendszerről akkor beszélünk, ha R valamilyen hivatásbeli szerepben / pl. szociális munkás, jogász vagy pszichoterapeuta / lépett be egy már önmagában is rendszerként működő kapcsolati hálózat /pl. család / előterébe.

 

Közvetlenül képviselt rendszerről beszélünk, ha R nem professzionális szerepben vesz részt a kapcsolatokban, vagy ha R professzionális szerepben lépett be, de az adott eset kapcsán őkörülötte alakul ki rendszerszerűen működő hálózat. /pl. szociális munkás körül, fiatalkorú kliensével tartott kapcsolata révén a szülőkből, a rendőrség, a gyámhatóság, az iskola képviselőiből, valamint a kliens barátaiból szerveződő kommunikációs rendszer, ha a képviselők már nem csak a kliensen, hanem R-en keresztül is kommunikálnak egymással. /

 

A közvetlenül képviselt rendszerek egyik típusa az, amikor R egy adott szempontra vonatkozóan választja meg az ábrázolandó személyek körét, és ez a szempont adja meg az elrendezés fő vonatkoztatási síkját. Ez a választott keretekkel történő ábrázolás. /Ebben az esetben az adott szempont, mint szociometriai kritérium érvényesül, ilyen módon a választott keretekkel történő ábrázolás a szociális atom megjelenítésének egyik módszereként alkalmazható. /

 

Adott keretekkel ábrázolt rendszer az, ahol az ábrázolandó személyek körét R nem tetszőlegesen választja meg. A választás lehetőségeit ekkor vagy az határolja körül, hogy egy adott formális csoport tagjairól van szó /pl. „a család” ahogyan R értelmezi, vagy az egy lakásban együtt élők köre, vagy egy munkacsoport stb. /, vagy pedig valamilyen esemény, ügy, tevékenység képez funkcionális együttest a szereplőkből /pl. egy kártérítési per részt vevői /.

 

 

A konzultáció menete

 

A K által vezetett beszélgetés ívét a 2. Sz. ábra mutatja. A felajánlott téma megfogalmazva ábrázolja a benyomásokat, melyek a kapcsolati rendszerről benne élnek. A beszélgetés fókuszában ekkor a konkrét személyek, és a közöttük lévő kölcsönös viszonyulások állnak /1, és 2, szakasz /.

 

Az ábrázolást és rögzítést követően azonban már maga a látvány kerül a fókuszba, a beszélgetés résztvevőinek tehát bizonyos mértékig „meg kell feledkezniük” arról, hogy kiket is képviselnek a kirakott figurák, és miért kerülhettek abba a pozícióba. Mind a képi elemzés, mind a változtatás / 3, és 4, szakasz / során a beszélgetés kizárólag a látványra koncentrál, részben azért, hogy a látványba belerejtett, ikonikusan kódolt benyomásokat minél teljesebben felszínre tudja hozni, részben pedig azért, hogy a változtatás során e benyomások egészlegesen, és ne csak néhány kiragadott, szóban is megfogalmazott vonatkozásukban fejthessék ki hatásukat.

 

A konzultáció befejező szakaszában a beszélgetés ismét visszatér a reális személyek és kapcsolatok síkjára, immár a képileg kódolt információk birtokában, szükség esetén újra és újra visszautalva a látványra.

 

A színek szerepe

 

Az RKM a konzultáció segédeszköze, tehát nem arra szolgál, hogy K „kiértékelje” a megjelenő látványt, vagy bármiféle következtetést vonjon le belőle. Magát a látványt éppen ezért célszerű inkább esztétikai minőségei felől, mint „jelentése” – a levonható következtetések – oldaláról szemlélni. Ezt különösen hangsúlyoznunk kell a színek szerepéről szólva.

 

Az RKM négy színe megegyezik a Lüscher színteszt négy alapszínével, az azonban, hogy R hogyan használja fel ezeket a színeket, nem képezi sem kiértékelés, sem értelmezés tárgyát. A konzultáció során a színek felhasználásáról csak, mint látványalakító tényezőről esik szó /kivéve természetesen, ha R indokolni kívánja a színválasztást / - egyébként a színek „némán”, látványteremtő erejüknél fogva működnek.

 

Egy adott figura színe a látványban, nem önmagában fejti ki hatását, hanem a figura alakjával, méretével, és a kompozícióban elfoglalt helyével együtt. Mint a látványt befolyásoló tényező jelentőséggel bír az is, hogy hol van még a képben azonos színű figura, illetve, hogy egy-egy szín milyen arányban képviselteti magát. A látvány elemzése során mindenképpen megjegyzést kell tenni rá, ha egy adott szín túlnyomórészt vagy kizárólagosan uralja a képet.

 

Az RKM alkalmazásának keretei

 

a. / Konzultáns nélkül, egyénileg.

 

R az instrukciós rendnek megfelelő lépésekben egyénileg végighalad a konzultáció egyes szakaszain, a K által vezetett beszélgetést azzal helyettesítve, hogy egyszerűen végiggondolja az adott szakaszokban felmerülő kérdéseket. Az ábrázolás és rögzítés menete változatlan.

 

b. / K és R négyszemközti beszélgetése

 

K feladata, hogy a beszélgetést az instrukciós rendnek megfelelően vezesse. Ha ennek képes megfelelni, akkor K személyére nézve semmilyen kizáró vagy megszorító feltétel nincs. Természetesen R számára bizonyos előnyt jelent, ha K nem tagja az ábrázolandó rendszernek, tehát nem kell „tekintettel lennie” K jelenlétére.

 

c. / Csoportos megbeszélés K vezetésével

 

A csoportos beszélgetést K a 3. sz. ábrán látható, csillag alakú interakciós szerkezet fenntartásával vezeti. Ebben a szerkezetben a beszélgetés R és K, illetve az egyes résztvevők, és K között folyik, az instrukciós rendnek megfelelően. Az adott csoport pillanatnyi dinamikai sajátosságai így csak e szerkezet korlátai közé szorítva kapnak teret, ami nemcsak R „védelme” és a beszélgetés koncentráltsága miatt lényeges, hanem azért is, mert ez teszi lehetővé, hogy az RKM alkalmazása gyakorlatilag bármilyen csoportfolyamatba beilleszthető legyen.

 

A csoportos megbeszélés különleges esete, ha az R által ábrázolt kapcsolati rendszer szereplői is jelen vannak. Ebben az esetben K minden jelenlévő szereplőnek fel kell, hogy ajánlja az ábrázolás lehetőségét. Esetmegbeszélés során páros vezetésű esetek ábrázolásánál /pl. kettős vezetésű családterápia / két variáció jön szóba.

 

Egyik változat, hogy K az eset mindkét gazdájával egyszerre dolgozik. Ekkor a két R az ábrázolás és változtatás minden kérdésében megegyezéses alapon dönt, kivéve az önmagukat képviselő figura kiválasztását, elhelyezését és mozgatását. Ezt a megoldást célszerű választani akkor, ha a megbeszélés várhatóan a kezelt rendszer / tehát pl. a család, a két terapeuta nélkül / fókuszba állításával hoz több eredményt. A másik változat, hogy a két R egymástól függetlenül végzi – egy időben az ábrázolást, majd a megbeszélés további szakaszait K előbb egyikükkel, majd másikukkal vezeti végig. Mindkettőjükkel előre tisztázni kell, hogy hajlandó-e passzív megfigyelőként szemlélni a másik munkáját. Ez utóbbi megoldást akkor célszerű alkalmazni, ha a megbeszélés várhatóan a kezelt rendszerkezelőkkel alkotott együttesének /pl. család + terapeuták rendszer / fókuszba állításával hoz több eredményt.

 

Eszközök, körülmények

 

Egy RKM - készlet összesen 72 figurából áll / háromféle méretben és négy színben minden „nő” illetve „férfi” figurából 3-3 darab található a készletben. / K a készletet minden elrendezés nélkül, „ömlesztve” bocsátja R rendelkezésére.

 

Az ábrázolás vagy szabvány A/4-es, vagy A/3-as fehér papírlapon történik. Ha az ábrázolt rendszer előre becsülhetően nem haladja meg a /kb. / 7 főt, az A/4-es lap tökéletesen megfelel. Ezen felül, illetve választott keretekkel történő ábrázolás esetén eleve A/3-as lapot kínáljunk fel. /Ha R ennek ellenére a kisebb lap mellett dönt, minden további nélkül teljesíthetjük a kívánságát.  /

 

Az RKM alkalmazása során R és K mindig egymás mellett ül egy asztal mögött. / Csoportos megbeszélés esetén bármilyen asztalka, vagy szék megteszi, ami nem akadályozza a többieket a megfigyelésben – ha a körülmények lehetővé teszik, egy körülülhető konferencia-asztal az ideális megoldás. /

 

K-nak ezeken felül csak íróeszközről kell gondoskodnia: jó, ha eleve kétféle színű írószert tart készenlétben.

Az RKM segítségével végzett strukturált beszélgetések ideje, a felhasználás területétől és kereteitől függően 15 és 60 perc között van.

 

----------------------
 

 

Az RKM használatát mindenkinek ajánljuk, aki a személyközi dinamika szerepét fontosnak tartja munkájában. Különösen jól alkalmazható a következő területeken:

 

·        Pszichoterápiás és önismereti célú egyéni és csoportos foglalkozások:

·        Pedagógiai konzultáció, szervezetfejlesztési célú vezetői konzultáció:

·        Családorientált szociális esetmunka, családterápia:

·        Szociális gondozói esetmegbeszélés, családdinamikai szupervízió:

·        Családdinamikai oktató programok.

 

Használata nem igényel külön képzést. Az RKM következetesen rendszerszemléletű eszköz, tehát alkalmazása nemcsak pontosan illeszkedik a rendszerszemléletű gondolkodáshoz, de tanítja is azt.

 

 

dtj :: 4:11